A Taro (Tarot) eredete
A 15. században bukkantak fel azok a lapok, amelyeket a Tarot művelői a leggazdagabb és legmélyebb jelentésűnek tartanak: ez a Nagy Árkánum lapjai. E 22 különböző mintázatú lap eredete igen vitatott. Legrégebbi ismert ábrázolása 1428-ból származik, egy előttünk ismeretlen művész festette a milánói Filippo Maria Visconti herceg számára.
Ez idő óta a tarot kártya iránti érdeklődés egyre növekszik, a kártyáknak számos variációja látott napvilágot. Klasszikusként a Marseille-i Tarot említhetjük, ennek szintén több változata van.
Időközben más tarot ábrázolások sokkal ismertté váltak - elsőként említhetjük Arthur Edward Waite és Pamela Colman Smith híres kártyáit, amelyek 1909-1910-ben William Rider and Son Kiadónál jelentek meg és napjainkban a taro kártyák sorát Rider-Waite Tarot néven világszerte vezetik.
A 80-as években született kártyákat szemmel láthatólag a híres Rider Tarot hatása alatt tervezték. A tarot bármely változatával vethetünk kártyát. Nincs csomag, amely e célra alkalmatlan volna, vagy jobb, vagy rosszabb, pontosabb, helyesebb volna. A kártyák nyelvének megértéséhez azonban az adott ábrázolási rendszert kell tanulmányoznunk.
Egy csomag tarot 78 kártyát tartalmaz, amelyeket két fő csoportra osztunk: a 22 kártyából álló Nagy Árkánum (nagy titok) és az 56 kártyából álló Kis Árkánum (kis titok).
A Nagy Árkánum képezi a Taro lényegi részét, s ha azt említjük, hogy "a Taro az ősi bölcsességek könyve", akkor erre a 22 lapra gondolunk. Ha megértjük jelképrendszerét, a képek és a kártyák közötti összefüggések rávilágítanak az emberi életutunk állomásaira.
Az időegyenes
Életünk sorsa egy előre meghatározott feladathalmaz összességéből áll, ellenben a szabad akaratunk erejével megváltoztathatjuk a feladat beteljesítéséhez kapcsolódó színpadot, és a személyeket is. Sőt, még újabb, az eredeti tervben nem szereplő feladatokat is felvehetünk, ha mi úgy gondoljuk, hogy az életfeladatok kevésnek bizonyulnak.
A fentiek alapján könnyen világossá válik, hogy az emberek miért szenvednek oly sokat és feleslegesen. Szenvedni akkor kell, amikor tagadjuk sorsunk feladatait, vagy olyan dolgokra szánunk sok energiát, amelyet saját magunknak generáltunk, és még nem vagyunk felkészültek. Talán kicsit könnyebb megérteni, hogy a szabad akaratunk milyen mértékben zavarhatja meg sorsunk alakulását.
Sok esetben élhetünk az időeltolás lehetőségével. Időeltolás alatt a következőt kell érteni: szabad akaratom erejéből úgy döntök, hogy nem oldom meg most a feladatot, hanem életem későbbi időpontjára tolom el.
Az érthetőség kedvéért álljon itt egy példa: az egyénnek az éppen aktuális munkahelyén jelenleg - szerinte - rossz az élete. Valószínűleg nem akarja megoldani a feladatát, mivel rossznak minősíti a munkahelyét, változtat. Természetesen létrehozza az ismétlődést, és ezzel egyidejűleg eltolja a feladat megoldását.
Az ismétlődés egy újabb fogalom, ami kisebb magyarázatra szorul. Alapvetően kétféle ismétlődésről beszélhetünk. Az egyik esetben olyan ismétlődésekkel találkozhatunk életünk során, amelyeket mi magunk a szabad akaratunk erejének felhasználásával életenergiánk felesleges felemésztésével hozunk létre.
A másik csoportba olyan ismétlődésekről van szó, amelyeket az életfeladataink egyre magasabb szintű megoldásához kapcsolhatók. Ebből kifolyólag mindenkinek számítania kell az életesemények ismétlődésére, és általános feladat egyre magasabb szinten megoldani minden ismétlődést.
Az idő egyenes segítségével érthetőbbé tudjuk tenni sorsunk összefüggéseit.
A baloldalon látható ábra egy ember idő egyenesét igyekszik bemutatni. Az ábrán állandó vonalak mutatják azokat az életfeladatokat, amelyeket mindenképpen el kell végeznie az illetőnek. A változó, mozgó vonalak jelölik a szabad akartból felvállalt életfeladatokat. A valóságban sokkal több feladat létezik, és valószínűleg sokkal bonyolultabb is az élet szerkezete.
Hírlevél
